Untitled Document


 

A kognitív funkciók fejlesztése

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak:

  1. figyelem, megfigyelőképesség
  2. érzékelés-észlelés
  3. emlékezet
  4. gondolkodási funkciók.

1.A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:

A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.

Célok

  • A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.
  • Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.
  • Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.
  • Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.
  • Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor.
  • Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítése.

Feladatok

  • A megismerési kedv felkeltése.
  • A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.
  • Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.
  • A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

2.Az érzékelés, észlelés fejlesztése

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzékelés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége.
A  legsúlyosabban  sérült  tanulók  önállóan  végzett  tevékenységre csak  nagyon  korlátozott  mértékben  képesek, s ezen tevékenységek száma is nagyon kevés. Beszédképtelenségük miatt a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel sem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmaira.

Célok

  • Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.
  • A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet élhessenek.

Feladatok

  • A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.
  • Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

Részfeladatok:

  • A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.
  • Az aktiváció, a motiváció erősítése.
  • A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.
  • Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
    • látás
    • hallás
    • bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
    • szaglás
    • ízlelé
    • egyensúlyérzékelés
    • kinesztetikus érzékelés
    • testérzékelés
    • térérzékelés
    • az idő érzékelése.

Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.

  • A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.
  • A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.
  • Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.
  • A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.
  • Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.
  • A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése.
  • Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.
  • Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

3.Az emlékezet fejlesztése

Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalványodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixálás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen
akadályozottá válik, az emlékezet működésének objektív megítélése nehéz.

Célok:

A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:
  • a mindennapos események egymást követő mozzanataira,
  • kialakult szokásokra a családban, a csoportban,
  • a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,
  • korábbi élményekre, tapasztalatokra,
  • a napirendre
  • egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.

Feladatok

  • A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,
  • a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,
  • a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.
  • A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:
    • látás
    • hallás
    • bőrérzékelés
    • szaglás
    • ízlelés
    • egyensúly
    • kinesztézia
    • térészlelés
    • az idő észlelése.

    A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése.

  • Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.
  • A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.
  • A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják.
  • Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben.
  • Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

4.A gondolkodás fejlesztése

A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.

Célok:

  • Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.
  • Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
  • Tárgyi környezetük birtokba vétele.
  • Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
  • A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
  • Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok:

  • A környezet megismertetése, felfedeztetése.
  • Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.
  • Főfogalom alá rendelés.
  • Különbségek megfigyeltetése.
  • Változás megfigyeltetése.
  • (Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
  • Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.
  • Hiányok pótlása
    • szimmetria
    • rész-egész viszony.
  • Általánosítás, konkretizálás.
  • Analógiás gondolkodás fejlesztése.
  • Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
  • Testfogalom fejlesztése.
  • Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
  • Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
  • Hangulatok, érzelmek felismertetése.
  • Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése